Magyarországon már régóta ismert a bőrférgesség jelenléte, tájegységektől függően jelenleg a kutyák 20-30%-a fertőzött. A szívférgességet korábban csak külföldről behozott kutyákban mutatták ki, de ma már ugrásszerűen nő a hazai esetek száma is. Egy hazai felmérés szerint a vizsgált kutyák hozzávetőleg 2%-a hordozó, amely- bár elsőre nem tűnhet kiugró számnak -növekvő tendenciát mutat. Azt fontos hangsúlyozni, hogy a 2% csak a vizsgált egyedekre vonatkozik.
Mindkét betegséget szúnyogok terjesztik, a fertőzöttség az állatok között közvetlen érintkezéssel nem terjed, viszont az anyaállatról az utódokra átvihető a magzati keringéssel. A fertőzés kutyákban és macskákban is előfordul, bár macskákban sokkal ritkábban találkozhatunk vele.

Bőrférgesség

A férgek teljes kifejlődéséhez minimum 6 hónap szükséges, ezért csak a 6-8 hónaposnál idősebb kutyákban fordulhat elő. A bőrférgesség az állatok bőr alatti kötőszöveteiben kialakuló csomókban, viszketésben, korpázásban nyilvánul meg, amelyben kifejlett bőrféreg található. A csomók nem fájdalmasak, az állatnak általában nem okoznak kelletlenséget, azonban a szúnyogok közvetítésével az ember is fertőződhet, az arc, a szemhéjak bőre alatt, esetleg a szemben vagy más testtájakon (például hónalj, herezacskó bőre) is kialakulhatnak férgeket tartalmazó csomók.

A fertőzöttség kimutatása

Mind a kifejlett bőr-, mind a kifejlett szívféreg mikroszkopikus méretű lárvákat termel a kutya, macska szervezetében, amelyeket mikrofiláriáknak nevezünk. Vérvétellel jó eséllyel kimutatható a fertőzés, azonban a bőr- és a szívféreg mikrofiláriája mikroszkóposan nem különíthető el. Ezért fertőzöttség esetén célszerű további vizsgálatot végezni. A szívféreg azonosítására az állatorvosi rendelőben egyszerűen használható gyorstesztek nem tökéletesen megbízhatóak, ezért DNS vizsgálat javasolt.