A kardiológiai ellátás keretében a kutyák és a macskák szívbetegségeinek megállapításával és gyógykezelésével foglalkozunk, sokéves tapasztalatainkra és a legmodernebb diagnosztikai eljárásokra és berendezésekre alapozva.

A kutyák szívbetegségei meglehetősen gyakoriak, de előfordulhatnak macskákban is, részben fajtától és életkortól függően. Szívbetegség fennállására utaló, általános tünetek közé tartozik a bágyadtság, a fáradékonyság, a köhögés, valamint a szapora és nehezített légzés Súlyos esetben előfordulhat ájulás is, illetve kialakulhat a has térfogatának megnövekedése, pangásos hasűri folyadékfelhalmozódás következtében. Az állatorvos által végzett fonendoszkópos hallgatózásos vizsgálat során leginkább (de nem mindig) a szívzörej, illetve a rendellenes szívritmus hívja fel a figyelmet a fennálló kardiológiai betegségre.

A veleszületett szívbetegségek leginkább fiatal (egy év alatti) életkorban mutatkoznak, olykor az említett, szívbetegségre utaló általános tünetekkel, esetleg a fejlődésben való visszamaradással is, de gyakran klinikai tünetek nélkül. Az utóbbi miatt kiemelt jelentőségű és feltétlenül szükséges a kutya és macskakölykök fizikális (ezen belül a hallgatózásos) állatorvosi vizsgálata, pl. az első oltás során, mivel nagyrészük szívzörejjel jár. Az ilyen, tünetmentes egyedeknél indokolt az ismételt hallgatózásos vizsgálat. Kezdeti erős, illetve továbbra is fennálló, akár halkabb szívzörej esetén javasolt a mielőbbi, részletes kardiológiai szakvizsgálat (lásd alább). A veleszületett kórképek közé tartozik a szívbillentyűk rendellenessége, valamint a két (bal és jobb) szívfél közötti rendellenes összeköttetések, másnéven söntök). E kórképek kellő időben történő biztos megállapítása segíti a szükség szerinti, lehetséges gyógykezelés korai megkezdését, bizonyos betegségekben pedig a speciális műtéti, illetve szívkatéterezéssel járó beavatkozások elvégzését.

A szerzett szívbetegségek közül kutyákban a leggyakoribb a pitvar-kamrai billentyűk elégtelensége (insufficientiája), amelyet a szívbillentyűk tartós(idült) elfajulásából (degenerációjából) adódó billentyű megvastagodás és torzulás idéz elő. Ez a betegség különösen gyakori a kistestű kutyafajták idősebb egyedeiben. Mivel hosszú ideig tünetmentes lehet, ezért nagyon fontos az időben elvégzett kardiológiai szűrővizsgálat, évente, a betegségre hajlamos fajtáknál akár félévente. Az időben diagnosztizált eseteknél ugyanis lényegesen kedvezőbb a gyógyszeres kezelés kimenetele, amely a páciensek életminőségének javulását és a szívbeteg kutyák életének meghosszabbodását eredményezi a megállapított betegség kimenetelét illetően. A kutyák második leggyakoribb kardiológiai kórképe a szívtágulattal járó szívizomelfajulás (dilatatiós cardiomyopathia), amely leginkább a nagytestű kutyafajták középkorú egyedeiben fordul elő. Erre a betegségre is jellemző a hosszabb, tünetmentes (szubklinikai) időszak és ezáltal a kardiológiai szűrővizsgálatok indokoltsága. A macskák leggyakoribb szívbetegsége a szívizomzat túltengésével (megvastagodásával) járó szívizomelfajulás (hypertrophiás cardiomyopathia). E kórkép korai szakasza is gyakran felismerhető a kardiológiai szűrővizsgálatok révén.

A szerzett szívbetegségek közé tartoznak a szívritmus rendellenességei (arrhythmiák), amelyek előfordulhatnak önállóan vagy még gyakrabban más betegségekhez kapcsolódóan. A szívritmuszavarok fennállása rendszerint megítélhető már a fonendoszkópos hallgatózás során is, utalva a pontos diagnózishoz nélkülözhetetlen EKG-vizsgálat szükségességére. A szívritmus rendellenességei közül előfordulhatnak olyanok is, amelyek nem igényelnek antiarrhythmiás gyógyszeres kezelést, vagy pedig ezek a gyógyszerek szükségesek, akár az alapszívbetegség terápiája mellett. Bizonyos kórképekben (az ún. ingerületvezetési zavarok súlyos eseteiben) egy szívritmus-szabályozó műszert (pacemakert) ültetünk be, az ilyen embergyógyászati esetekhez hasonlóan szívburokbetegségek is

A szerzett szívbetegségek közé tartoznak a nem túl gyakori, de többnyire súlyos beszámítás alá eső szívburokbetegségek is, amelyek diagnosztikáját és gyógykezelését a szívburokcsapolásnál ismertetünk.

Napjaink egyik leggyakoribb parazitológiai kórképe a kutyák szívférgessége, amelynek kiemelten fontos része a betegség megállapítása szűrővizsgálatokkal, és természetesen a már szívférgességben megbetegedett egyedek gyógykezelése, nem utolsó sorban pedig a betegség megelőzése .

Az általunk végzett, részletes kardiológiai vizsgálat magában foglalja a légzőszervek és a vérkeringési szervek fizikális (hallgatózásos és kopogtatásos) vizsgálatát, az EKG-vizsgálatot, valamint a szív ultrahangos (UH-) vizsgálatát. A műszeres vizsgálatokat a legmodernebb eszközökkel végezzük. Közülük külön említést érdemel a szív UH-vizsgálat, másnéven echokardiográfia, amely nélkül nem lehetséges a pontos diagnózis felállítása és az adott szívbetegség súlyosságának megítélése. Ennek az eljárásnak a részei az egydimenziós M-mód, a kétdimenziós és a színes, valamint spektrális Doppler echokardiográfia). Szükség esetén javasoljuk a légzőszervek röntgenvizsgálatát is, estenként pedig a vérnyomásmérést a fizikális és a szív UH-vizsgálat leletei alapján. A vizsgálatok eredményéről összefoglaló, írásos kezelési lapot, illetve részletes szív UH-leletet állítunk ki a diagnózissal és a gyógykezelési javaslattal. Az egyszeri vizsgálat során felállított diagnózis alapján javaslatot teszünk a további kontrollvizsgálatokra is, a betegség súlyosságától függő gyakorisággal. Az utóbbi révén biztosítjuk a kardiológiai nyomon követést. Ezek az utóvizsgálatok segítik a gyógykezelés szükség szerinti kiegészítését, módosítását a pácienseink minél hosszabb túlélése érdekében. A kardiológiai utógondozás keretében együttműködünk a kinti (helyi) állatorvosokkal is, amennyiben erre igényt tart az állat tulajdonosa is.

Kardiológiai vizsgálat természetesen indokolt az említett, szívbetegség fennállását is valószínűsítő tünetek esetén, továbbá az állatkórházunkba gyakran érkeznek páciensek az altatással, (pl. műtéttel, CT-vizsgálattal vagy endoszkópiával) járó beavatkozások előtti kardiológiai vizsgálatra is, a kinti állatorvosok beutalójával. Ez utóbbiak lelete lehetővé teszi az ilyen beavatkozások kardiológiai kockázatának megítélését, ily módon segítve a megfelelő altatási eljárás megválasztását és monitorozását.

Magyarországon jelenleg csak itt nálunk, a Budatétényi Állatkórházban történik szívritmus-szabályzó (pacemaker) beültetés kutyák számára.

A pacemaker beültetés menete:
Megnézem a videót →

Interjú Dr. Laczkó Lászlóval a pacemaker beültetésről:
Megnézem a videót →

Magyarországon jelenleg csak itt nálunk, a Budatétényi Állatkórházban történik szívritmus-szabályzó (pacemaker) beültetés kutyák számára.

A pacemaker beültetés menete:
Megnézem a videót →

Interjú Dr. Laczkó Lászlóval a pacemaker beültetésről:
Megnézem a videót →

Prof. Dr. Vörös Károly egyetemi tanár, CsC, DSc, több évtizedes klinikai, oktatói és klinikus kutatói tapasztalattal rendelkezik. 1991 és 2017 között az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék és Klinika tanszékvezetője volt. Szakmai pályafutásának első évtizedei magukban foglalták valamennyi házi emlősállat belgyógyászati ellátását. Nevéhez fűződik a hazai állatorvosi, belgyógyászati ultrahang-diagnosztika bevezetése is. Az utóbbi húsz évben a kutyák és a macskák belgyógyászatával foglalkozott. Ezen belül a jelenlegi speciális szakterületeit képezi a kutyák és a macskák ultrahang-diagnosztikája, a kutyák és a macskák kardiológiája, valamint a kutyák szívférgességének megállapítása és gyógykezelése.

Klinikus oktatóként több állatorvos generáció nőtt fel a keze alatt, és számos munkatársa szerezte meg irányításával a szakmai előre lépéshez szükséges tudományos, PhD-fokozatot. Oktatói tevékenységét nem csupán az egyetemi hallgatók és az állatorvosok részére tartott szakmai előadásai és gyakorlati oktató munkája, hanem nagyszámú egyetemi jegyzetei és szakkönyvei is fémjelzik. Ezek közül külön említést érdemel a 2019-ben kiadott „Állatorvosi belgyógyászat. A kutyák és a macskák betegségei” című szakkönyv, amelynek szerkesztője, valamint számos fejezetének szerzője, illetve társszerzője.

Elkötelezett klinikus állatorvosként a fő feladatának tartja a páciensei betegségeinek megállapítását és gyógyítását – a lehető legkorszerűbb diagnosztikai és terápiás módszerekkel -, valamint utógondozását is. Az utóbbi során rendszeresen együttműködik azokkal az országszerte a gyakorlatban dolgozó állatorvosokkal, akik a speciális, kardiológiai és szívférgesség szakrendeléseire küldik a betegeiket. Az új diagnosztikai és terápiás módszereket nemcsak alkalmazza, hanem tovább is fejleszti munkatársaival együtt, és ezek eredményeit hazai és nemzetközi szaklapokban publikálja az állatorvosok tájékoztatása érdekében. Ez ideig több mint 200 szakközleményt írt önállóan, illetve társszerzőkkel.

A közelmúlttól már egyre inkább kedvenc feladatkörére, betegeinek gyógyítására szánja idejét és energiáit. Ennek keretében az egyetemi klinikai elfoglaltságai mellett (https://univet.hu/hu/klinikak/kisallatklinika/belgyogyaszat/) a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézetben (www.kisallatkorhaz.hu/) és a Budatétényi Állatkórházban (www.budatetenyiallatkorhaz.hu) is rendel, heti egy-egy alkalommal. Ezek elhelyezkedése a megközelíthetőség szempontjából is kedvező lehet a kutyák és a macskák tulajdonosai részére.

Szakrendeléseinek keretében az általa végzett fizikális klinikai, szív ultrahangos (echokardiográfiás) és EKG-vizsgálatokra kerül sor, kiegészítve a szükség szerinti röntgenvizsgálatokkal.

A kardiológiai szakrendelés a kutyák és macskák szívbetegségeinek megállapítását és gyógykezelését, a beteg utókövetését foglalja magában.

A szívférges betegek ellátása során részletes tájékoztatás keretében kerül sor a vérparazitológiai vizsgálatokkal diagnosztizált betegség klinikai következményeinek (súlyosságának) feltárására és gyógykezelésére.

Speciális szakterületét képezi a kutyák és a macskák ultrahang-diagnosztikája is.

Magyarországon jelenleg csak itt nálunk, a Budatétényi Állatkórházban történik szívritmus-szabályzó (pacemaker) beültetés kutyák számára.

A pacemaker beültetés menete:
Megnézem a videót →

Interjú Dr. Laczkó Lászlóval a pacemaker beültetésről:
Megnézem a videót →